Ha egy izgalmas akciófilmre vágysz, ne a Colombianat nézd meg. Ez egy tingli-tangli filmecske, nem túl erős történettel és annál is gyengébb főszereplővel. Azonban a besurranós jelenetek miatt érdemes megnézni. Ha nem Zoe Saldana lenne a főszereplő és Luc Besson a producer, szerintem ember nem hallott volna róla, de így – hála a castingnak – igen. És pont ez az egyik hiba is a filmben: maga Saldana.
Kolumbia, 90-es évek, Cataleya (Zoe Saldana) családját megtámadja az egyik drogbáró, a szüleit lemészárolják, a kislányt pedig üldözőbe veszik. Cataleya bravúros – és rettenetesen hiteltelen – módon kijátssza az őt kergető sokaságot és a nagybátyjához, Emiliohoz (Cliff Curtis) menekül az USA-ba. Cataleya már gyermekként elhatározza, hogy ő bizony bosszút áll a szülei haláláért és bérgyilkos lesz, ha felnő. Elképzeltem, ahogy a bájos kislánytól megkérdezik az iskolában: „mi leszel, ha nagy leszel?” Ő pedig lazán benyögi, hogy bérgyilkos.
Tizenöt évvel később járunk, Cataleya profi bérgyilkos, Emilio nem csak felnevelte, hanem ki is tanította – elég durvára sikeredett az a jelenet, amikor az utcán lelőtt valakit, gondolkodásra késztetve ezzel a kislányt – gyakorlatilag ő lett Cataleya ügynöke. A lányt még mindig a bosszú hajtja – bár erről még a bácsikája sem tud. Kézjegyként áldozatai mellkasára festi a Cataleya orchidea képét. A sokadik próbálkozásra sikerül is előcsalogatnia szülei gyilkosát és kezdetét veheti az igazi munka. Közben az FBI is felfigyel Cataleya áldozataira és megpróbálják előkeríteni a lányt. James Ross ügynök (Lennie James) az FBI-tól az egyetlen értékelhető karakter a filmben.
Ez az a pont ahol végkép elcsúszik a film, minden egyes mozdulat, minden egyes esemény hiteltelen vagy klisés, sokszor pedig a kettő együtt. Cataleya olyan verekedést produkál, ami egy az egyben baromság, Saldana testfelépítése nem alkalmas a szemtől szembeni ökölcsapásokra. Attól féltem, hogy kettétörik szegényt. A bosszú/család/szerelmi szálat pedig annyiszor láttuk már – sokkal jobban is kivitelezve – semmi újat nem tudott felmutatni.
A filmben egyedüli értéknek a besurranásos jelenteket tartom – azok is hiteltelenek, de legalább látványosak. Saldana ügyesen hajlik, mászik és úszik, erre kellett volna jobban ráépíteni a filmet, nem pedig a bunyókra.
Biztos vagyok benne, ha a szerepet nem Saldana kapja, akkor a film jobb lett volna. A favoritom Thandie Newton – akinek a neve A sötétség krónikája című filmből lehet ismerős, Vaako (Karl Urban) feleségét alakította. Ő sokkal hitelesebben tudta volna eljátszani a bosszúszomjas bérgyilkost, már csak a mimikájával vissza tudta volna adni az érzelmeket, amire sajnos Saldana nem képes. Persze tudom, ő mostanság nem akkora név, nem ő játszotta Uhura hadnagyot az új Star Trek filmekben (pedig jobb lett volna).
Szomorú, mert a filmben megvolt a potenciál, hogy igazán ügyes alkotás legyen, de a készítők vagy nem akartak, vagy nem mertek újítani, ez pedig sajnálatos.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!